Hát a lótuszevők hazájában is történnek csodák. Nincs ez másképp itthon sem. Gondoltam, így visszatérésem megünneplésére egy nálamnál nagyobb gondolkodó mondatával kezdem, aki igazán nem is létezik... de tökmindegy...
Szóval, még mindig itt állok kis országunk, annál furcsább fővárosának flaszterét koptatva és lassan rohadok szét a déli napsütésben.
Szerencsére, mint minden nyáron, idén sem itt töltöm a perceim nagyobb hányadát. Nem-nem! A magyar Venice Beach homokját túrom szét, hétről-hétre. Ezért hát, ez a legfőbb elfoglaltságom, a blogolás helyett. De, hogy szó érje a ház elejét, mindenről be fogok számolni, a blogThis!, című könyvemben. Előbb (vagy utóbb).
Addíg se csüggedjetek, van már vattacukrom, laposom is... senki nem állít meg. Szeptemberben jön a 3. évad bejegyzéseivel a blog, akár H.M. Santa Monicán.
:)
